Az MSZ EDDSZ története

Ismerje meg a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének történetét az 1989. november 23-i alakulástól egészen a közelmúltig.

1. Szervezeti felépítés

Az 1989. év folyamán az egységes – egészségügyi és szociális – ágazati szakszervezetből az EDSZ-ből (Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete) több, kisebb taglétszámú „szakmai” és „gyűjtő” szakszervezet vált ki az önálló képviselet és működés céljával. E folyamat végén alakult meg – több mint fél éves előkészítést követően – munkahelyi szintről felépülve az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ).

Az 1989. november 23-i alakuló I. Kongresszus küldöttei az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók érdekérvényesítésére erős ágazati „gyűjtő” létrehozásáról döntöttek.

Az EDDSZ az ágazatok és a szakmák közötti szolidaritásra épülő, független, pártsemleges szakszervezetként határozta meg önmagát. Cél volt az érdekazonosságon alapuló összefogás a többi ágazati szakszervezettel is, így az EDDSZ küldöttei felhatalmazást kaptak egy ágazati szakszervezeti szövetség létrehozására.

Az EDDSZ szociális partnerként – érdekütközés esetén ellenfélként – a mindenkori munkáltatót, a helyi önkormányzatot és a kormányt határozta meg maga számára. Ezért tekinti megalakulása óta alapkövetelménynek a függetlenséget és pártsemlegességet. A függetlenség természetesen anyagi önállóságot is jelent. Az EDDSZ megalakulása óta a szakszervezeti tagdíjakból működik, tisztségviselői a kis létszámú munkaszervezet alkalmazottain kívül társadalmi munkában végzik közösségi tevékenységüket.

Az EDDSZ megalakulásakor döntött vertikális mozgalmi struktúrájáról. A munkahelyi alapszervezetek saját döntésük alapján hozták létre megyei testületeiket és az EDDSZ megyei szervezeteit (irodáit). A munkahelyi alapszervezetek a megyei testületeknek és az Alapszervezetek Tanácsának egyenlő jogú tagjai, így közvetlen részvételi joguk van a döntéshozatalban.

A megalakulást követő években csatlakozott az EDDSZ-hez Vas, Nógrád, Békés és Zala megye, valamint Baranya megye addig önálló szakszervezetben működő tagsága.

Az EDDSZ-en belül az ágazatok és szakmák szövetségét, a szakmaspecifikus érdekképviseletet és védelmet a szakmai tagozatok erősítik.

A szociális, az orvosi, szakdolgozói, védőnői, gazdasági – műszaki – fizikai szakmai tagozatok az Országos Vezetőség döntés-előkészítő munkáját segítő fórumok. Vezetői tagjai az Országos Vezetőségnek.

Az EDDSZ Országos Vezetőségét az országosan választott tisztségviselők, a választott megyei elnökök és tagozati vezetők, szakbizottsági elnökök, valamint állandó meghívottak alkotják.

Két kongresszus között a szakszervezet legmagasabb döntéshozó szerve a többszáz fős Alapszervezetek Tanácsa, mely évente legalább kétszer ülésezik.

2. Szövetségi politika

Az EDDSZ 1990. januártól decemberig volt tagja az Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EDSzSz). Az EDSzSz 1990. januári alakuló kongresszusán az egységes ágazati Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete (EDSZ) jogutódjaként jött létre. A kilépésről az EDDSZ 1990. decemberi, II. Kongresszusa döntött, ennek oka az önálló, markáns érdekképviselet igénye volt.

Az EDDSZ alapító tagja az 1991. óta működő Szakszervezeti Együttműködési Fórumnak (SZEF), a költségvetési területen dolgozók legnagyobb szervezettségű és támogatottságú konföderációjának, melynek reprezentativitásához saját országos szintű reprezentativitásával járult hozzá.

Az EDDSZ 1990-2001-ig volt az EUROFEDOP (Európai Közszolgálati Szövetség) tagja, 2001-ben nyert felvételt a Public Service Internationalba (PSI – Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség). Azon kevés közszférában megalakult szakszervezet közé tartozik, mely közvetlenül kapcsolódik egy erős nemzetközi szakszervezeti szövetséghez, egyúttal az EPSU-nak (Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség) is tagjává váltunk, így saját jogon közvetlenül tagjai vagyunk az ETUC-nak az Európai Szakszervezeti Szövetségnek.

3. Reprezentativitás

Az EDDSZ az osztrák közszolgálati szakszervezeti szövetség segítségével készült fel az 1993-as első Közalkalmazotti Tanács (KT) választásra.

1993. óta háromszor lett – a nem szakszervezeti tagok támogatását is megszerezve – önkormányzati, ágazati és országos szinten is reprezentatív szakszervezet. A dolgozók megértették, hogy a költségvetésfüggő egészségügyi és szociális ágazatban mindnyájunk érdeke erős támogatottságú szakszervezetet küldeni a tárgyalóasztalhoz.

A munkahelyekről kilépve a költségvetési döntések, amelyek a dolgozók élet- és munkahelykörülményeit alapvetően határozzák meg, politikai döntések. E döntések előkészítésében a szakszervezeteknek jogszabályokban garantált jogaik vannak, melyek érvényesülése fokozza a munkavállalók egzisztenciális és jogbiztonságát, jogkövető magatartását, közéleti aktivitását. A szakszervezetek a demokratikus jogállam legnagyobb taglétszámú, speciális civil szervezetei, melyekben a munkavállalók jogait Magyarországon kihirdetett törvényekben nemzetközi egyezmények garantálják.

4. Érdekérvényesítés

Az EDDSZ elsősorban mindig a tárgyalásra és megállapodásra törekedve élt a reprezentativitásából származó legitimációval. Csak akkor hirdetett tiltakozó akciót, amikor a jogos igénye és a fennálló lehetőség ellenére eredménytelen volt az érdekképviselet, és ezt mindig a tagság álláspontját megismerve tette. Szakszervezetünk legjelentősebb érdekérvényesítő akciói a következők voltak:

1991. december:

Tagsági aláírásgyűjtési akció az 1992. évi ágazati bérfejtési terv ellen.

Ok: Egyedül az egészségügyben maradt el a januári 10%-os bérfejlesztést követően a júliusi 5%.

Eredmény: Több, mint 70000 tiltakozó aláírás a teljes egészségügyi ágazatból.

Következmény: Eredménytelen ágazati érdekegyeztetés után 1992. március 7-ei demonstráció.

1992. március 7.:

Egy hét alatt Magyarország addigi legnagyobb létszámú munkavállalói tüntetése a Népjóléti Minisztérium előtt. Addig a napig nem volt példa az egészségügyben országos tömegdemonstrációra több, mint 40000 fő részvételével.

Eredmény: A közalkalmazotti szakszervezetek szolidaritásának köszönhetően egyszeri kereset-kiegészítés a költségvetés tartalékából.

1993. vége 1994. eleje:

Országos sztrájkkészültség, sztrájkbizottsági tárgyalások a KIÉT megállapodás be nem tartása miatt az egészségügyben.

Ok: Az Egészségbiztosítási Alapban az 1994-től hatályba lépő KJT illetménytábla fedezetének csak a felét tervezték, illetve csak az ágazatban nem tervezték az egészségügyi kockázati – kötelező – pótlék forrását.

Eredmény: Kormányszintű megállapodás a költségvetési pluszpénzről, valamint az azóta munkahelyi pótlékká minősült pótlékrendszer bevezetése az egészségügyi és szociális ágazatban.

1995. év:

Sztrájk-készültség, sztrájkbizottság a nagyfokú reálbércsökkenés, központi létszámcsökkentés miatt, és az 1996. évi költségvetési terv forráskivonása ellen az ágazatokból. Nyomatékosító tiltakozó demonstráció meghirdetése.

1995. november 11.:

Több, mint 60000 fős tömegdemonstráció a Kossuth téren, Petíció átadása az Országgyűlés elnökének.

Eredmény: Kormányszintű megállapodás az EDDSZ-szel 1996-ra. Terven felül a gyógyító kasszába több mint 6,5 milliárd forint. A szociális ágazatban létszámcsökkentési stop, többéves központi szakmai létszámfejlesztési terv előkészítése. Éves szinten 20%-os bérfejlesztési terv. 1996 végén és 1997 elején egyszeri kiemelt kereset-kiegészítés a szociális ágazatban, és 1997. januárban 10000 Ft/hó/fő az egészségügyben. 1997-ben helyi akciók a bezárásra ítélt kórházak védelmére az állampolgárok támogatásával. Közel 10 milliárd Ft pluszpénz került a kórházi kasszába az 1997. évi Egészségügyi Alap költségvetésében.

A Hároméves Közalkalmazotti Megállapodás megalapozása, melynek eredménye 1997-ben reálkereset növekedés, az ügyeleti díj minimum jogszabályi garanciája és plusz költségvetési forrása. Új 10 osztályos bértábla ágazati szakképzettségi szorzóval 1997-től. Központi költségvetési forrásként 1997-99-ig 2 milliárd forint bértömeg a szociális ágazat központi, szakmai létszámfejlesztésére.

1996-97-98-ban a közalkalmazotti megállapodás végrehajtására évenkénti EDDSZ-Kormány ágazati megállapodások születtek.

1998-ban az elfogadott központi költségvetésen felül az egészségügyi ügyeleti díjak további emeléséről, a 13. havi illetmény fedezetének 2000-ig történő biztosításáról, az ügyelet átfogó jogi szabályozásáról, a szociális ágazatban a munkahelyi pótlék kiterjesztéséről, a kedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök bővítéséről, a kedvezményes egészségügyi szolgáltatásokról született megállapodás.

1999-ben:

A közalkalmazotti illetménytábla „befagyasztása”, az alkalmazotti adókedvezmény felére csökkentése és így a minimálbér megadóztatása, a munkavállalók adóterheinek növelése miatt nagyszámú EDDSZ részvétel a SZEF által szervezett budapesti körcsarnoki nagygyűlésen, majd a Kossuth téri közszolgálati egységes tiltakozó tüntetésen. A munkavállalói adóteher növelés a legalacsonyabb átlagkeresetű szociális és egészségügyi ágazatban dolgozókat kiemelten sújtotta.

2000. február 7-én:

EDDSZ Akcióterv elfogadása, majd végrehajtása a szakmai és civil szervezetek, illetve a többi szakszervezet bevonásával.

Ok: A bérgaranciát követően a dologi költségvetés „befagyasztása” az ágazatok működtetési költségvetésében. Az 1998. évi EDDSZ-Kormány megállapodás végrehajtásának elmaradása, a KIÉT tárgyalások törvényellenes szüneteltetése.

Következmény: A KKDSZ-szel közösen pernyertesség a Gazdasági Minisztériummal szemben a KIÉT egyeztetés elmulasztása miatt. Nyílt levél a társadalomhoz, Semmelweis napra országszerte tüntetés szervezése a szegénység ellen, az egészségügyi és szociális ellátásért.

Társadalmi Szerződés aláírása a támogató, csatlakozó munkavállalói, szakmai és civil szervezetekkel.

2000. július 30:

Az ország 50 városában, egy időben, azonos szervezésben több mint 450000 fős országos demonstráció.

Eredmény: Az egészségügyben a tüntetés meghirdetését követően 15 milliárd forintos (az éves bértömeg 6%-át kitevő) egyszeri jutalom kormánydöntés bejelentése bruttó 100 Ft/fő ígérettel. A miniszter az ígéretet nem teljesítette. A szociális ágazatban 6,3 milliárd Ft (az éves bértömeg 9%-át kitevő) egyszeri kereset-kiegészítés novemberben. Itt a szétosztás a szakszervezetekkel egyeztetve, közmegelégedéssel történt.

Következmény: Az ágazati érdekegyeztetés szüneteltetése az egészségügyben, a kétéves költségvetés érdemi tárgyalásának elmulasztása, valamint a kereset-kiegészítés beépítésének elmulasztása 2001. évi költségvetési terv bázisába. A gazdasági, műszaki, fizikai területen dolgozó közalkalmazottakat diszkrimináló szakmai szorzó az ágazatokban, a szakszervezeti korrekciós javaslat elutasítása a KIÉT-en. A dologi költségvetési tervben 0%-os növekmény, az egészségügyi intézmények eladósodása, a szakdolgozók pályaelhagyásának fokozódása. Eredménytelen az EDDSZ folyamatos kezdeményezése a törvényes érdekegyeztetés helyreállítása érdekében, ágazataink válságának megszüntetéséért, felzárkóztatásáért. Decemberre, a 2001-2002 költségvetési terv végszavazása előtt országos demonstráció sorozat meghirdetése.

2000. december 7-8-9.:

Többszöri eredménytelen kormányszintű tárgyalás kezdeményezése után, 3 napos demonstráció sorozat, figyelemfelhívás céljából. A december 7-ei vidéki demonstrációk után december 8-án 26 kórházban figyelmeztető sztrájk, majd december 9-én több mint 15000 fős budapesti tüntetés. 26 pontos – mindkét ágazatban – rövid és középtávú felzárkóztató követelést tartalmazó Petíció átadása az Országgyűlés és a Kormány tagjai számára a Parlamentben.

Következmény: A kormány elzárkózott az érdemi tárgyalások elől, 20% bérfejlesztési ígéret mindkét ágazatban 2001-re, az EDDSZ nem csatlakozik a Kormány-SZEF Megállapodásához, mert ágazati megállapodás hiányában nem lát garanciát a közalkalmazottak felzárkóztatására és a KIÉT megőrzésére a kormányciklus végéig. Az EDDSZ nem fogadja el az 1999. éves szinten „befagyasztott” dologi költségvetést.

2001:

A 2000. évi egyszeri jutalom bértömegének „elvesztése” miatt 2001-ben nem teljesül a kormány 20%-os bérfejlesztési ígérete.

Eredmény:
Az egészségügyi ágazatban 20% helyett 16,2%
A szociális ágazatban 20% helyett 13,7%

A 40.000 Ft-os új minimálbér az alsó és középfokú végzettségűeknél „lenyeli” a szakmai szorzó összegét, a magasabb végzettségűek és szakmai gyakorlattal rendelkezők fizetésemelésére nem jut pénz.

Az adósággal rendelkező kórházak száma a duplájára emelkedik, a szakma megszólal, mert nem tud garanciát vállalni a szakmai előírásoknak megfelelő ellátásért. Folytatódik a forráskivonás az ágazatból, a tudatosan alultervezett infláció és a duplájára emelt minimálbérből származó pénzbevételekből nem kap érzékelhető költségvetési támogatást az egészségügyi és szociális ágazat. A minimálbér miatt bértorlódás korrekciójára tett javaslatokat a kormány nem fogadja el.

Tűzoltás folyik a finanszírozásban (állandó jogszabály-módosítás) és a bérfejlesztésben (egyes szakmák munkaköri pótlék emelése).

A megszüntetett KIÉT-nek nincs törvényben garantált jogutódja. A Kormány a köztisztviselők mellett a közalkalmazottakat elhanyagolja, életpályamodellt ígér, amelyet az egészségügyi és szociális ágazatban nem készít elő. Kórháztörvény tervezet: A Kórházszövetség, MOK, EDDSZ elutasítása mellett, pénz helyett újabb „reform”, hogy még takarékosabban működjön az egészségügy. Min lehet takarékoskodni? A közalkalmazotti jogviszony – állami kötelezettség – tömeges megszüntetésén.

A 2001. évi szakmai „felszólalások” miatt az egészségügy a választási kampány egyik központi kérdése lesz.

2002:

A február 5-i kormánydöntés nyilvánosságra hozatala a médiában 606,8 milliárd forint pluszpénzt ígér az egészségügy konszolidációjára 2006-ig. Az erről szóló kormányhatározat nem jelenik meg a Magyar Közlönyben. Megjelenik viszont a napilapokban a Pénzügyminisztérium szakértői anyagának tartalma: nincs forrása a tényként közölt döntésnek, a bérfejlesztésre szánt összeg nem elegendő az egészségügyiek helyzetének javítására, mely nem ad garanciát a betegellátás színvonalának emelésére. Az EDDSZ az ágazatokban növekvő feszültség ellenére nem hirdet – a tagság véleményét figyelembe véve – demonstrációt az országgyűlési választásokra tekintettel.

5. Szolgáltatás

Az EDDSZ 1991-ben a szakszervezeti tagdíj központi befizetésének megtakarításából 5 millió forint alapító összeggel, kongresszusi döntés alapján hozta létre az Alapítványt az EDDSZ tagjaiért, az érdekérvényesítés, tisztségviselői képzés, a tagság pihentetésének, üdültetésének támogatására.

Az EDDSZ tagjainak és családjuknak nyújt üdülési és utazási ajánlatot a szakszervezet Szociális és Üdültetési Szakbizottsága, mely minden évben lehetőséget keres a nagycsaládos tagok támogatott üdültetésére is a legkedvezőbb áron.

Az 1994. évi II. Kongresszus döntése után tagjai számára az EDDSZ Központi Jogsegély Irodát működtet hetente két napon a budapesti szakszervezeti székházban, munkajogi ügyekben. (Minden hétfőn és kedden 14-18 óráig, csak az EDDSZ tagjai számára.)

Szaporodnak a megyei központokban is a munkajogi kérdésekben, kollektív szerződés kötésében segítséget nyújtó jogsegély szolgáltatások.

Az EDDSZ tagjai megalapították a legolcsóbban működő önkéntes kiegészítő nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárat. Az alacsony működési költség oka, hogy az igazgató és felügyelő bizottság tagjai nem részesülnek tiszteletdíjban, ügynökök helyett pedig szakszervezeti tisztségviselők dolgoznak társadalmi munkában.

Az EDDSZ megalakulásától kezdve rendszeresen képezi tisztségviselőit, igen kedvező áron szervezett több alkalommal munkavédelmi választott képviselőknek oktatást. 2001. végén exkluzív megállapodásokat kötött képzés, továbbképzés kedvezményes igénybevételére különböző főiskolákkal és szervezetekkel.

Írta: Szerkesztőség     2009. augusztus 21. péntek 00:00