Október 23

Abban minden történész egyetért, hogy 1956 őszén a budapesti fiatalok, többségében egyetemisták békés tüntetésével indult a világraszóló forradalom.

„ A Petőfi-szobor felől
Kossuth utcáján özönöl
Három szín oltalma alatt
Az ifjú magyar áradat.
Szívekből kinyilatkozó
Egység ez itt, mindenható,
Felülről nem hazudható,
Nem oldható, nem rontható,
Októberi tavaszt hozó.”
(Nagy István)

Olyan középiskolások is csatlakoztak a tömeghez, akik egyik nap még iskolába jártak, másik nap már megtanulták a kézifegyverek használatát, a hatékony barikád építés fortélyait, a Molotov-koktél elkészítésének módját. Az eddig szerelmesen andalgó fiatalok, most kéz a kézben álltak helyt őrhelyeiken, hogy azután kéz a kézben kapjanak halálos találatot.

1956 őszén, mára két ikonikussá váló helyszínre összpontosultak az utcai harcok: a Corvin közre és a Széna térre.
A Széna téri forradalmi központ harcosainak köre leginkább a közeli ipari-tanuló iskola fiataljaiból állt, akik a tapasztaltabb vezetőik: Szabó János, Ekrem Kemal, Fónay Jenő és Németh Bálint vezetésével szálltak szembe a tankokkal. A közeli Déli pályaudvarról elhozott vasúti kocsikból és egyéb utcára hordott tárgyakból építettek barikádokat, és életük kockáztatásával harcoltak.
Október 30. és november 4. között már csaknem ezer forradalmár harcolt a Széna-téren.

A Corvin közben előbb Iván-Kovács László egyetemi hallgató majd Pongrátz Gergely agronómus vezette a fiatalokat.
Pongrátz Gergely túlélte a harcokat és az azt követő megtorlást, és 1956 igaz történét az 1982-ben kiadott könyvében írta le, melynek ajánlójában ezt írta:

„Az is eszembe jutott, hogy talán azért nem estem el a Corvin közben 1956-ban, azért tartott meg életben az Úristen mostanáig, mert még egy feladat várt rám. Ennek a könyvnek a megírása és kiadása.”

A Pesti Srácokról így ír:

„Az 1956-os magyar forradalom rövid öt nap alatt szétverte a belső karhatalmat, azokkal a megszálló és az országban tartózkodó szovjet csapatokkal együtt, melyek páncélosokkal biztosították annak az embertelen rendszernek a fennmaradását. Az első fegyverek az ifjúság kezében bicskák voltak, amiket az utcán lévő rendőrök oldalához szegeztek és megkérdezték: „Ide adod a pisztolyt, vagy nyomjam meg a bicskát?” Fegyverek hiányában köveket dobáltak a Budapestre bevonuló T-34-es páncélosokra. Tehát a budapesti ifjúság kövekkel és bicskákkal kezdte el a harcot egy olyan rendszer és hatalom ellen, melytől az egész világ akkor is és ma is retteg. Ez azonban csak az első lépés volt. A kezdet. Az ellenség, a megszálló szovjet csapatok és a belső karhatalom, az ÁVH kezében volt fegyver bőven. A rendszer raktárai is tele voltak fegyverekkel, csak meg kellett szerezni ezeket. A magyar ifjúságra jellemző leleményességgel, azok a fegyverek amelyekkel támadásra indultak, védekezésre lettek fordítva. A Pesti Srácok az ellenségtől szereztek fegyvert, vagy a raktárakból, vagy a támadások visszaverése során. Kialakult egy olyan nézet, hogy „ha nincs fegyvered várj, majd hoz az ellenség”. És hozott! Hozott a T-34-es páncélostól kezdve a 9 milliméteres pisztolyig mindenféle és fajta fegyvert. Sőt a fegyverekhez még lőszert is hoztak nekünk olyan mennyiségben, hogy nemcsak a forradalmat nyertük meg, hanem az ellenség hét teherautóra becsüli, csak a Corvin közben megmaradt lőszert, amit a szabadságharc leverése után hordtak el onnan. Tehát ők, a megszálló szovjet hadsereg látott el bennünket megfelelő mennyiségű és minőségű fegyverrel és lőszerrel. Nemcsak, hogy Dávid ismét leterítette Góliátot, hanem Góliát hozta Dávidnak azt a követ, mely a halálos sebet okozta, öt nap alatt a magyar ifjúság elképzelhetetlen eredményt ért el. Megdöntötte a fennálló társadalmi rendszert. Az a forradalom, amely a kommunista diktatúra ellen kezdődött október 23-án, október 28-án győzött.”

Könyve nem csupán a 1956 eseményeit láttatja hitelesen, hanem kitér a belpolitikai helyzetre, a háttérben húzódó érdekekre, és arra is, hogy az ígéretek ellenére miért hagyták cserben a nagyhatalmak Magyarországot.

November második hetében az orosz páncélosok a Forgószél nevű hadművelet keretében mindenhol eltiporták a barikádokat, elesett a Széna tér, a Corvin köz, valamint a kisebb ellenálló központok, mint a Baross tér, a Mester utca és a Tűzoltó utcai forradalmi csoport.
A megtorlás lesújtott a pesti fiatalokra, számtalan 20 év alatti fiatalt végeztek ki.

2023. október 23-án 67 évvel az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, cikkünkben a forradalom fiatal hőseinek állítottunk emléket.

„Te pesti srác,
Te napköziben nevelkedett apró kamasz!
Te, akinek élete mindössze
Vagy tizenöt sivár tavasz.
Téged, ki ezt drága élted
hazádért így adtad oda,
amíg magyar él a földön:
nem felejtünk el soha!”
(Szentkúti Ferenc)

Írta: Szerkesztőség     2023. október 20. péntek 17:12