Augusztus 20.

Augusztus 20. első keresztény államalapító királyunk Szent István napja.
István király szentté avatásának napja volt 1083. augusztus 20-a.
A Szent István nap története innen indul.
Ez a nevezetes dátum kezdetben csak egyházi ünnepnap volt, mígnem 1771-ben Mária Terézia országos ünnepnappá emelte.
A 48-as szabadságharc után bár eltörölték, de később Ferencz József ismét visszaállította és 1891-től már országos munkaszüneti nappá is vált.
Ettől kezdve ez az ünnepnap, az éppen aktuális politikai széljáráshoz illeszkedve a legkülönfélébb neveken a mai napig létezik, 1938-óta nemzeti ünnepként.
Volt Szent István király emlékére nemzeti ünnep, volt már új kenyér ünnepe, a népköztársaság ünnepe, az alkotmány ünnepe és állami ünnep az Országgyűlés 1991-es törvénye alapján.
Augusztus 20-a jelenlegi helyzetéről az ország legmagasabb szintű törvénye, az Alkotmány helyébe lépett Alaptörvény J cikkelye – két pontban is – így rendelkezik:
1.(b) Magyarország nemzeti ünnepei: augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;
2./A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
Az augusztus 20-i ünnep tehát István király szentté avatásának napjához kapcsolva állít emléket első királyunknak és a magyar államiságnak. Kevés állam polgárai emlékezhetnek több, mint 1000 évvel ezelőtti államalapításukra. Keresztény állam királyaként koronázták 1000-ben I. Istvánt.

A magyar állam több, mint ezeréves folytonosságának emléknapja, az új kenyér ünnepe is.
Azonban az ünnep hangsúlya és jelentés tartalma az évszázadok során változott, mert a történelem különféle tartalommal ruházta fel az eseményeket.
Az Árpád-ház idején fontos a Szent István ünnep, amely összefonódott a Szűz Mária kultusszal, a török hódoltság idejére majdnem 100 évig még az egyházi naptárból is kiszorult, majd Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját, - augusztus 20-án.
Szintén Mária Teréziának köszönhetően, a Szent Jobb 1771. július 20-án érkezett vissza Budára és 1818-tól vált szokássá, hogy körmenettel tisztelgünk az ereklye előtt.
Ki hinné, hogy a szabadságharc leverése utáni kiegyezés során Ferenc József császár nyilvánította először Szent István napját 1891-ben munkaszüneti nappá, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.
A második világháború utáni politikai átrendeződés ismét más jelentőséggel ruházta fel az ünnepnapot, az országgyűlés 1945-ben úgy határozott, hogy augusztus 20-a az új kenyér ünnepe legyen.
1949-től 40 éven keresztül augusztus 20-t a szovjet típusú (sztálini) Magyar Népköztársaság Alkotmánya kihirdetését minősítették ünnepé.
1991-ben a demokratikusan választott Magyar Országgyűlés augusztus huszadikát Szent István napjaként hivatalos állami ünnepnek nyilvánította.

Napjainkban látványos ünnepségsorozattal emlékezünk az államalapító Szent Istvánra, a Szent Jobb emlékező körmenetben, megnézhetjük a tisztavatást, vagy vidéki aratóünnepen ünnepelhetjük az új kenyeret.
Ezen kívül is számos program közül választhatunk, amelyek záró fény- és csúcspontja az esti tűzijáték.
Ezen a napon ünnepi szemmel csodáljuk a gyönyörű Budapest páratlan panorámáját, és hálás szívvel gondolunk arra, hogy családunkkal békében élhetünk.

Írta: Szerkesztőség     2023. augusztus 16. szerda 08:40