MSZEDDSZ
„Az egészséges és igazságos Magyarországért!”®
Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban
Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
« vissza az előző oldalra

Itt van május 1-je...

Itt van május 1-je...
Írta: Szerkesztőség     2023. április 27. csütörtök 18:08

Az idősebbik generáció számára a kötelező felvonulást, zászlólengetést majd az azt követő virslis,-sörös,- körhintás majálist jelentette május 1-je.
De ezzel együtt a tavasz berobbanását, a „Ligetben nagyszerű”…. feelingjét is élvezték az emberek.
Kevesen gondolunk arra, hogy a munka ünnepének eredete véres eseményekhez, politikai küzdelmekhez nyúlik vissza.
1890. május 1-én az Egyesült Államokban és Európa több országában a mezőgazdaságban dolgozó parasztok és városi polgárok egy része beszüntette a munkát, és több ezres tömegtüntetés keretében követelték a nyolcórás munkanap bevezetését.
1889. július 14-én a Párizsban megalakult II. Internacionálé, a következő határozatot fogadta el:
„Nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni egy időpontban, oly módon, hogy a munkások egy meghatározott napon egyidejűleg valamennyi országban, minden nagyvárosban terjesszék a képviseleti szervek elé azt a követelést, hogy törvényesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára….
Figyelembe véve, hogy az American Federation of Labor St. Louis-ban 1888-ban rendezett évi kongresszusán már határozatot hozott hasonló tüntetés rendezésére 1890. május elsejére, ezt a dátumot kell elfogadni a nemzetközi tüntetés időpontjaként.”

Napjainkban a világ több mint 160 országában ünnepnap május elseje.
Az Egyesült Államokban már 1894 óta nemzeti ünnep a munka ünnepe, Franciaországban 1919 óta, Svédországban 1939 óta. Még a hitleri Németországban is fizetett ünnep volt május elseje, és bár Spanyolországban 1931-től nemzeti ünnep volt ez a nap, Francisco Franco diktatúrájában előbb tiltott, majd megtűrt megemlékezés volt. A hetvenes évektől azonban újra szabadon ünneplik ott is május elsejét.

Magyarországon május elsejéről először szintén 1890-ben emlékeztek meg. A korabeli sajtó nagyon érdekesen, szinte filmszerűen tudósított erről:
„A csapatok katonás rendben érkeztek. Zárt sorban a város minden részéről, a liget határán kibontják a zászlót, magasra emelik a jelszavakat hirdető táblákat, melyekről a párizsi kongresszus három nyolcasa sötétlik: 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra alvás.„
A Wikipédia a következőképpen definiál : „A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni.”
Május 1-je nem csupán a munkások nemzetközi ünnepe, hanem az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja is.
Napjainkban nemcsak az elődeink által kivívott eredményeket ünnepeljük, hanem megbecsüljük azt is, hogy van munkánk, van megélhetési és lakhatási lehetőségünk, el tudjuk tartani a családunkat.

Az biztos, hogy nem könnyű ma sem a munkavállalók helyzete, ma is aktuális kérdés a munkavállalói jogok védelme és érvényesítése, a méltó bér és méltó nyugdíj, a munkahelyek megőrzése, az érdekérvényesítés.
Ezért (is) van szükség a szakszervezetekre, mert bár eltelt 125 év, hiába vannak deklarálva a munkavállalók jogai, a változó és háborgó gazdasági helyzet és a szétnyíló társadalmi olló miatt, ma is csak kollektíven tudunk kiállni egymásért.

Éljen május 1-je…….

Itt van május 1-je...

Az idősebbik generáció számára a kötelező felvonulást, zászlólengetést majd az azt követő virslis,-sörös,- körhintás majálist jelentette május 1-je.
De ezzel együtt a tavasz berobbanását, a „Ligetben nagyszerű”…. feelingjét is élvezték az emberek.
Kevesen gondolunk arra, hogy a munka ünnepének eredete véres eseményekhez, politikai küzdelmekhez nyúlik vissza.
1890. május 1-én az Egyesült Államokban és Európa több országában a mezőgazdaságban dolgozó parasztok és városi polgárok egy része beszüntette a munkát, és több ezres tömegtüntetés keretében követelték a nyolcórás munkanap bevezetését.
1889. július 14-én a Párizsban megalakult II. Internacionálé, a következő határozatot fogadta el:
„Nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni egy időpontban, oly módon, hogy a munkások egy meghatározott napon egyidejűleg valamennyi országban, minden nagyvárosban terjesszék a képviseleti szervek elé azt a követelést, hogy törvényesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára….
Figyelembe véve, hogy az American Federation of Labor St. Louis-ban 1888-ban rendezett évi kongresszusán már határozatot hozott hasonló tüntetés rendezésére 1890. május elsejére, ezt a dátumot kell elfogadni a nemzetközi tüntetés időpontjaként.”

Napjainkban a világ több mint 160 országában ünnepnap május elseje.
Az Egyesült Államokban már 1894 óta nemzeti ünnep a munka ünnepe, Franciaországban 1919 óta, Svédországban 1939 óta. Még a hitleri Németországban is fizetett ünnep volt május elseje, és bár Spanyolországban 1931-től nemzeti ünnep volt ez a nap, Francisco Franco diktatúrájában előbb tiltott, majd megtűrt megemlékezés volt. A hetvenes évektől azonban újra szabadon ünneplik ott is május elsejét.

Magyarországon május elsejéről először szintén 1890-ben emlékeztek meg. A korabeli sajtó nagyon érdekesen, szinte filmszerűen tudósított erről:
„A csapatok katonás rendben érkeztek. Zárt sorban a város minden részéről, a liget határán kibontják a zászlót, magasra emelik a jelszavakat hirdető táblákat, melyekről a párizsi kongresszus három nyolcasa sötétlik: 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra alvás.„
A Wikipédia a következőképpen definiál : „A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni.”
Május 1-je nem csupán a munkások nemzetközi ünnepe, hanem az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja is.
Napjainkban nemcsak az elődeink által kivívott eredményeket ünnepeljük, hanem megbecsüljük azt is, hogy van munkánk, van megélhetési és lakhatási lehetőségünk, el tudjuk tartani a családunkat.

Az biztos, hogy nem könnyű ma sem a munkavállalók helyzete, ma is aktuális kérdés a munkavállalói jogok védelme és érvényesítése, a méltó bér és méltó nyugdíj, a munkahelyek megőrzése, az érdekérvényesítés.
Ezért (is) van szükség a szakszervezetekre, mert bár eltelt 125 év, hiába vannak deklarálva a munkavállalók jogai, a változó és háborgó gazdasági helyzet és a szétnyíló társadalmi olló miatt, ma is csak kollektíven tudunk kiállni egymásért.

Éljen május 1-je…….

Írta: Szerkesztőség     2023. április 27. csütörtök 18:08