1848. március 15.

Petőfi Sándor - Föltámadott a tenger

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

(Pest, 1848. március 27–30.)
Petőfi Sándornál mesteribb módon nem is lehetett volna megfogalmazni, hogy mi is történt március 15-én.
A márciusi ifjak eleinte kisebb baráti csoportok voltak, akik a márciusi viharban egyesültek és történelmi hatású táborrá szerveződtek.
Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Vajda János, Bunyovszky Gyula, Sebő Antal, Gaál Ernő, Hamary Dániel a Pilvax kávéházban találkoztak március 15. reggelén, ahol a fiatal magyar értelmiségi fiatalok lelkesedve hallgatták Petőfi új költeményét, a Nemzeti dalt, Jókai Mór pedig felolvasta a 12 pontot.
A márciusi ifjak magukat észarisztokratáknak tartották, mely elnevezés Jókaitól származott. Az „észarisztokrácia” elve szerintük azt jelentette, hogy az országgyűlés alsó- és felső táblájához kerülőket, kizárólag a képességeik, hozzáértésük, rátermettségük alapján kell megválasztani, és ne a származás legyen az elsődleges szempont.
Ezért a Pilvaxból először a pesti egyetem joghallgatóihoz, majd az orvosi egyetem diákjaihoz indultak, és hamarosan a néhány ezer főre duzzadt ifjúság lelkesen indult Landerer és Heckenast nyomdájához, ahol cenzori engedély nélkül kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot.

Petőfi később ezt írta a naplójában az eseményről: „Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs…..Vagy van olyan együgyű, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága? „

Március 15.
a magyar sajtó napja,
az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, a magyar történelem egyik legfontosabb eseménysorozata,
az 1967-es kiegyezés nyomán kibontakozó polgári Magyarország előfutára,
a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja,
1989-ben először munkaszüneti nap,
1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.

Hogy mi minden történt még 1848. március 15-én, majd az azt követő napokban, hogy milyen hősök születtek a szabadság szelétől megrészegült események sodrásában, azt a történelemkönyvekből és az irodalmi alkotásokból ismerjük.
Mint, ahogy azt is, hogy milyen drámai módon fojtották vérbe a szabadságharcot, és kiderült az is, hogy a szabadságra és a függetlenségre még várni kell.
De mindig voltak és lesznek „márciusi ifjak”, akik felismerik az idők szavát.
„Ott áll majd a krónikákban
Neved, pesti ifjúság,
A hon a halálórában
Benned lelte orvosát.”
Petőfi Sándor: 15-ik március, 1948

Írta: Szerkesztőség     2023. március 14. kedd 16:28