A kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozik, meghatározhatja az abból adódó jogokat és kötelességeket és azt, hogy ezeket hogyan, milyen módokon és milyen feltételek mellett kell gyakorolni. Belefoglalható a munkaszerződést kötő felek viszonya, legalapvetőbb formában az, hogy ki a munkaadó és a munkavállaló, illetve, hogy kit miért és milyen mértékű, jellegű felelősség terhel. Ezt a fajta szerződést egy vagy több munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet (pl. üzemi tanács, stb.) egy vagy több szakszervezettel, illetve dolgozói érdekképviseleti szervezettel kötheti meg. A feleknek, akik ezt a szerződést megkötik, egymástól függetleneknek kell lenniük érdekképviseleti feladataik elvégzése szempontjából.

A munkáltatók érdekképviseletében a tagoknak kell arról határozniuk, hogy jóváhagyják-e a munkáltató kollektív szerződés-kötési jogosultságát. Egy munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Az üzemi tanácsba a szakszervezet is jelöl tagokat. Amennyiben az összes taglétszám felét a szakszervezet által jelölt tagok elérik, akkor köthet az adott szakszervezet a munkaadóval kollektív szerződést.
Ha több szakszervezet is működik, együtt köthetnek szerződést a munkáltatóval. Ehhez az üzemi tanács választáson leadható szavazatok ötven százalékával kell a szakszervezeteknek rendelkezniük. Amennyiben együttesen nem tudnak a szakszervezetek szerződni a foglalkoztatóval, az a szakszervezet köti meg a szerződéses megállapodást, amelyiknek az üzemi tanács választáson több, mint hatvanöt százalék arányban vannak leadott szavazataik. Amennyiben ez a feltétel sem teljesül, külön tárgyalni kell az alkalmazóval egy kollektív szerződés megkötéséről, ám ebbe bele kell egyezniük a munkavállalóknak is. Ezt a dolgozók szavazással fejezik ki, amin az üzemi tanács választására jogosult munkavállalók minimum felének részt kell vennie. Minden szakszervezet jelen lehet és részt vehet azon a tárgyaláson, ami a kollektív szerződés megkötésére irányul.

Kire terjed ki a kollektív szerződés?
A kollektív szerződés azokra a munkáltatókra érvényes, akik megkötötték, akik annak a munkáltatói érdekképviseletnek a tagjai, amelyik megkötötte, illetve akik a szerződést megkötő munkáltatói érdekképviselethez később csatlakoztak. Aki később lépett be a munkáltatói érdekképviseleti szervezetbe, annak a szakszervezetének is bele kell egyeznie, hogy csatlakozzon és érvényes legyen rá a kollektív szerződés. Írásba kell foglalni, hogy a munkáltatók melyik körére terjedjen ki a kollektív szerződés hatálya. A szerződés azokra a munkavállalókra is érvényes, akik nem szakszervezeti tagok.
A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalások kezdeményezését visszautasítani nem szabad, akkor sem, ha a Munka Törvénykönyve értelmében az adott szakszervezet reprezentatív. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha nem a szerződés megkötéséről, hanem a módosításáról van szó. A munkáltatónak minden évben kötelessége javasolni azoknak a szakszervezeteknek amelyek szerződéskötésre jogosultak, hogy rendezzék a kollektív szerződésben a munka díjazásával kapcsolatos szabályokat.

A kollektív szerződés hatálya
A szerződés kihirdetéstől kezdődően hatályos, amennyiben a felek másképpen meg nem állapodnak. A munkáltató feladata és felelőssége, hogy a kollektív szerződés tartalmát a munkavállalói megismerjék. Ha egy dolgozó munkaköri leírásában szerepel (vagy munkaköri kötelessége), hogy alkalmazza a kollektív szerződést, akkor a munkaadójának el kell látnia őt a szerződés egy példányával. Ugyanígy az üzemi tanács tagjainak és a szakszervezet munkahelyi tisztségviselőinek is rendelkezésére kell bocsátani egy-egy példányt.